A kétpetéjű ikrek esetében két különböző petét két különböző spermium termékenyít meg. Mindegyikük saját, különálló méhlepénnyel rendelkezik, és akár eltérő neműek is lehetnek.

Csak anyira hasonlítanak egymásra, mint két, eltérő időben született testvér. A kétpetéjű ikerterhesség anyai ágon öröklődik, és nagyobb rá az esélyünk, ha már született ikrek a családban. Ezenkívül a kor is számít: 35 éves kor alatt nagyobb a valószínűsége a kétpetéjű ikrek kifejlődésének.

Az egypetéjű ikrek kevésbé gyakoriak. Ilyenkor az egyetlen petét egy spermium termékenyíti meg, de a megtermékenyítés után a zigóta kettéosztódik, és két embrió alakul ki. Az egypetéjű ikrek neme mindig azonos, és elképesztően hasonlítanak egymásra, egyezik például a hajuk, szemük színe és a vércsoportjuk is. Saját köldökzsinórral bírnak, a méhlepény és a magzatburok viszont nem feltétlenül közös, A 35 év feletti asszonyok méhében nagyobb eséllyel fejlődnek ki egypetéjű ikrek.

A hármasikrek lehetnek egypetéjűek, vagy egy- és kétpetéjűek. Előfordul, hogy egyetlen pete termékenyül meg, de a zigóta három részre osztódik, és egypetéjű utód keletkezik. De az is elképzelhető, hogy három különböző spermiumok termékenyítenek meg, és kétpetéjű ikrek jönnek létre. Néhány esetben két baba ugyanabból a petéből fejlődik ki (egypetéjű ikrek), a harmadik viszont egy másik petéből és spermiumból alakul ki, és küllemre is eltér testvéreitől. A négyes- és többesikrek szintén lehetnek egy- és kétpetéjűek egyaránt.

Az ikerterhesség gyakrabban fordul elő meddőségi kezelés után, ilyenkor ugyanis a petefészket hormonokkal ösztönzik arra, hogy egy ciklusban egynél több tüszőt érleljen, az IVF (in vitro fertilizáció) útján, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók közül pedig általában egyszerre többet ültetnek vissza a méhbe.